Főoldal

Hetven éve

70 éve már. Akkor véget ért egy nagy háború. Talán a legnagyobb az emberiség történetében. Halál és szenvedés kísérte végig, hosszú éveken át. Aki túlélte, kezdhette újra. Nehéz, nélkülözésekkel teli életet. Aki később született, borzongva hallgatta a történteket. Sokan magyarázták, magyarázzák. Szinte mindenkinek mást jelent. Vidékünkön gyakori vele kapcsolatban a gyász. A könnyek az odaveszett, megnyomorodott családtagok után. Lassan feledés övezi a régi fájó érzéseket, ellaposodnak a régi sírok, emléktáblák emelkednek helyettük. Az ismeretlen katonák már talán végleg ismeretlenek maradnak. A nyughelyüknek azonban meg kellene maradnia, figyelmeztetésként az utánuk, utánunk jövőknek.

Volt, aki itt vesztette életét és nem tudjuk, hogy honnan jött, hol sírtak utána. Volt, akit máig siratunk, mert nem tudjuk merre végezte be életét. Voltak sokan olyanok is, akik itthon haltak meg, talán nem is a háború fegyverei által, csak a nélkülözés, a gyógyszerek hiánya, vagy a háború miatt legyengült szervezete nem tudta már felvenni a harcot a jövőért. Mind, mind áldozatok. A front, a politika mindkét oldalán. ahogy telnek az évek, lassan a kiváltó okok is elhalványulnak. Csak a miért, az értelmetlen ok az erőszakos távozásra, a válogatás nélkül kaszáló halál, a háború, csak azt tudná az utókor feledni. Vagyis nem szabad felednie. A sebek a régi sérülések emlékei, figyelmeztetnek, hátha elkerülhetők az újabb hegek, sérülések. Hátha tanult az emberiség saját hibáiból. Hátha. Remény és fájdalom.

Szepsi Csombor Márton Napok 2015

Harminchatodszor kerül megrendezésre a Szepsi Csombor Márton Napok. Városunk egyik leghíresebb személyiségére emlékezve, fejet hajtunk a 760 év minden itt született, itt tevékenykedett személyisége előtt is. Mindenki, aki tett, harcolt azért, hogy Szepsi Szepsi lehessen, hogy kis településből „villa Zekeres, Szekeresfalvából” lassan 900 éve (az első írásos emlék Szepsiről 1255-ből való és több mint száz évvel korábbi állapotokra utal) egy 11 ezer lakosú kisváros lehessen. Régi irodalmi nagyságokkal, királyi városi titulussal (Nagy Lajos királyunk idején, egy rövid ideig), szerteágazó egyházi és ipari (mesterségbeli, céhes) kapcsolatokkal tarkítva. Emlékezni azért kell, hogy maradjon esélyünk a jövőre is. „Gyökereinkkel erősítsük jövőnk alapjait.” Közhelynek hangzik, de megkerülhetetlen és igaz. Köszönet mindenkinek, aki Szepsiért élt és alkotott.

A 167 évvel ezelőtti márciusra emlékeztünk

NAGY REMÉNYSÉGŰ IFJAINKNAK!

„Szép dolog a Honnak törvényeit s régi szokásait

A feledékenység ellen fenntartani s védeni.”

(Virág Benedek, Pesten, 1805. március 7-én,

az Aranybulla magyar fordításának bevezetőjében)

II. Endre királyunk 1222-ben, Cletus, egri prépost, királyi kancellár által törvénybe iktatott Aranybullájának VII. Cikkelyére – („Ha a király az országon kívül sereget akar vinni a nemesek ne legyenek kötelesek vele menni, hanemha az Ő pénzéért…”), valamint az utolsó, XXXI. Cikkelyre („…hogy ezen mi engedelmünk és szerzésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké hatható legyen s fennmaradjon,… 2. §…Hogyha pedig mi e mostani rendelésünk ellen cselekednünk, vagy valaki a jövendő királyok közül valamikor ellene akarna járni, ezen levelünknek erejével,, anélkül, hogy valami hűtlenség gyalázatjában essenek mind a püspökök, mind más jobbágyok és az ország nemesei mindnyájak és egyenként is a…szabadon ellenünk állhassanak és ellenünk mondhassanak örökké…”) hivatkozva a szabadságért zászlót bontott a nemesség, a nemzet, a nép(-ek), 167 éve, 1848. március 15-én. A szepsiek is. Az 1848/49-es szabadságharcban Szepsiből, illetve közvetlen környékéről, tevékeny részt vettek:

Csörghe László nemzetőr kapitány,

Dávid Gáspár,

Fodor János,

Fuchs Mátyás, Nagyidáról,

főtisztelendő Füzeséri Füzesséry Pál alesperes,

tiszteletbeli sági prépost

Góts János,

Halmy Gábor főhadnagy,

Hardonyi László,

Királyhelmeci Szentpétery Sándor őrnagy,

Makrancról,

Kukoro Károly,

főtisztelendő Lacsny Vince, esperes,

nagytiszteletű Márkus György,

Paszter András,

Persenszky Mihály,

Schwartz Mihály Nagyidáról,

Staut Adolf ezredes,

Steer Sámuel,

Vértesi Mezőssy Pál örnagy, Bodollóból,

Weisz Ferenc Zsarnóoról,

Wohlgemuth Herman Zsarnóról

és mások.

A mai szepsiek vasárnap, 2015. március 15-én rájuk emlékeztek. a helyi ravatalozó előtt felállított kopjafánál és az emléktáblánál beszédet mondott Iván László, megyei képviselő, az MKP járási elnöke, volt alpolgármester, Varga Balázs református lelkész, dr. Vakles Attila görögkatolikus parókus, mons. Gábor Bertalan pápai káplán, r. kat. esperes. Fellépett a helyi katolikus dalárda. A koszorúzás a temetőben folytatódott a szabadságharc résztvevőinek sírjánál. 16 órától a művelődési központ nagytermében folytatódott a műsor, ahol fellépett a helyi asszonykórus és a magyar tannyelvű alapiskola diákjai.