címmel 2015. szeptember 24-én az alsósztregovai Madách-kastélyban szemináriumot rendeztek.
A rendezvény sikerének biztosítéka a témán túl az előadók személye volt, élükön Praznovszky Mihály irodalomtörténésszel, aki a nagy drámaíróról emlékezett meg.
A résztvevők ezen túl megismerhették a kastély felújításának történetét (Jarábik Gabriella), a helyi emlékkiállítást (Kovács Barbara), az anyaországi Móricz emlékházakat, a stószi és gömörmihályfalvi emlékkiállításokat és a Rozsnyó környéki néprajzi és helytörténeti gyűjteményeket. Délután, a kastély parkjában tiszteleghettünk Madách Imre síremléke előtt.
ANNÁSI Ferenc, (* 1915 Szepsi - 1997) intézményigazgató (1915 - 1997) Abaújszántó,
BEUTHUM Salamon, 1896 szepsi rabbi,
BEUTHUM Jakob, 1896 szepsi rabbi jelölt,
BOROSNYAI Gáspár – szepsi segédlelkész,
CSÉCSI (Tsétsi) János id. (Abaújszakaly, 1650. jún. 24. – Sárospatak, 1708. máj. 14.) ref. tanár. Szepsibe járt iskolába.
CSÖRGHE László, nemzetőr kapitány 1848/49, kir. táblabíró,
CSÖRGHE Lajos, nemzetőr őrmester 1848/49,
GALATAI István (Stephanus Galatinus), szepsi református prédikátor a 16. sz. derekán.
HALMY Gábor, főhadnagy, 1848/49,
HALMY Gyula, id.. költő, pedagógus (Szepsi, 1839. december 18 – Miskolc, 1905. március 20.),
IKLÓDI Miklós, szepsi református prédikátor a 16. második felében.
KIS Dániel, nemzetőr őrmester 1848/49,
KOVÁSZNAI B. Imre (? – Szepsi, 1638. jún. 8.) ref. esperes.
LASKAI Ambrus, református prédikátor Szepsiben a 16. század második felében.
NÁDUDVARI P. Mihály – (+ 1754. 09. 21. Tálya) egyházi író Szepsi ref. lelkipásztor 1738 – 1746, abaúji esperes.
NIKHÁZI István (17. század), részese volt a Wesselényi-féle összeesküvésnek.
PAKSI CORMAEUS Mihály, ref. prédikátor, (- + 1585. 03. 02. Szepsi)
RADÁCSI György (Szepsi, 1846. dec. 31. – ? Sárospatak, 1928. jan. 11.) ref. tanár.
SIDLAUER Jenő (* 1873. 06. 05. Szepsi - ?) – orvos, tanár, 1910-től Az országos Orvos Egyesület ? titkára, 1918-tól az Abaúji Magyar Orvosok Egyesületének alelnöke. Kassán élt.
SIDERIUS János (Szikszó, ? – ?Szepsi, 1608. aug. 31.) ref. lelkész. Az első magyar nyelvű katekizmus szerzője.
SIHULSZKY Alajos Frigyes József MUDr. – Torna megye tiszti főorvosa Szepsi székhellyel (1812. 09. 11. Kassa – 1881. 06. 11. Torna)
SIMON JÓZSEF, (1880. 09. 24. Szepsi - ?) ref. lelkész és esperes, 1906-tól szesztai lelkész. Zeneszerző, népdalgyűjtő.
SZEPSI Albert – prédikátor Eszkároson (Skáros)
SZEPSI András – sárospataki prédikátor, 1639-ben Óhalászon.
SZEPSI András – prédikátor Czerőközön (előbbivel egyezik?) 17. sz. Első fele. 1620 – Mezőcsáton, 1619 – Szatmáron,
SZEPSI N. András – heidelbergi diák – előzőekkel, vagy egyikükkel azonos. 1609 – 40 között szilágycsehi prédikátor.
SZEPSI ASZTALOS József (?) – festménye az Abaújvári templomban
SZEPSI BÉNYEI Pál (17. század) tokaji református prédikátor.
SZEPSI Boldizsár – halmi lelkész 1990-91,
SZEPSI CSOMBOR Márton (1595 – 1622),
SZEPSI Gáspár – sárospataki tanár.
SZEPSI Mihály - 1612. nov. 17. 1613. - gönci lelkész,
SZEPSI H. Mihály (1618, Heidelberg, költő,1609(19 ?)-től a debreceni főiskola rektora).
SZEPSI H. Márton – Aszalón lelkész -1621. okt. 27. 1622. aug. 30.
SZEPSI István (heidelbergi), (17. század) latinul író református egyházi író.
SZEPSI István (franekeri), (17. század) latinul író református prédikátor
SZEPSY Joannes (1624....),
Szepsi János – 1619 – 20-ban Megyaszón,
SZEPSI János (1657, 1658, Spatak, Franeker)
SZEPSY Júlia – Berzeviczy (Bezseviczy) László neje – (16. sz. első fele).
SZEPSI K[OROCZ] András - 1610. nov. 1. 1611. aug. 20. – fonyi lelkész, 1612—ben Mádon,
SZEPSI KOROCZ György, (Szepsi, ? – ?, ?) ref. lelkész.
SZEPSI KOROCZ András, (?, ? – Nagybánya, 1684. nov. 24.) ref. esperes,
SZEPSI K. (Karács, Korocz) Gáspá,r szatmárnémeti pap, esperes, 1625 -27, 1628, 1632,
SZEPSI L. Mihály – Heidelberg, 1615,
SZEPSI LACZKÓ Máté (1576 – 1633).
SZEPSI LACZKÓ Pál – (1636-ban sárospataki tanár) .
SZEPSI Péter - 1606. aug. 31. – Alsó-, Felsőszenden lelkész,
SZEPSI LAKATOS Benedek – Bélteki Mihály mecénása - Heidelberg 1618,
SZEPSI LÁNYI Mátyás (17. század) – latin református egyházi író.
SZEPSI LÁNYI Mihály (* Szepsi - + 1634 Tarcal) magyar református egyházi író, sárospataki rektor, gönci, majd tarcali lelkész.
SZEPSI LÁNYI Mihály (groningi (17. század) – latin református egyházi író lehet az előbbivel azonos!
SZEPSINUS M. - ? = Szepsi Macer Joannes Gregorius (Száraz) 16. század.
SZEPSI Mátyás (1706-1709) Szepsi Mátyás (1705-ben) Utrechtben.
SZEPSI Mihály, abaúji esperes 1620-30-as évek, 1620-ban Szatmáron említik,
SZEPSI Menyhért - 1580 – 1582 Szőlősgyulán említik,
SZEPSI Menyhért – viski prédikátor, 1630, 1621 – Rozsályon,
SZEPSY N. –mezőtelegdi Miskolczy Pál neje – (15. sz.).
SZEPSI N. András – szatmári, tasnádi, majd sárospataki prédikátor, Heidelberg 1619, 1620,
SZEPSI NAGY István (17. század).
SZEPSI Pál (káplán) (???) 17. sz. első fele.
SZEPSI PAP Gáspár (1645-ben sárospataki tanár).
SZEPSI S. István, heidelbergi diák 1615,
SZEPSI SARTORIS István, 1609 Heidelberg,
SZEPSI SARTORIS István, 1614 Heidelberg,
SZEPSI SOLTÉSZ András – 1616-17 – Túrterebesen említik,
SZEPSI SZŰTS (Pellio) család.
SZEPSI Vince (Vincentius Szepsinus); 1600.
SZEPSI W. (WENDÉGHI) András (1604 – 1680) – latin magyar egyházi író, református lelkész.
SZEPSI W. Balázs, 16. sz. 2. fele költő, 1586, Wittenber, Siderius János heidelbergi osztálytársa.
SZEPSI W. Vazul, költő, 1586, Wittenberg,
ZEPPSY LACZKO Mátyás, 17. sz.
ZEPSY János, 1627. 02. 15. Szinán tisztújítás alkalmával megerősítették táblabírói tisztségében, előbb, 1626-ban Garadnán jan. 5. is.
TASNÁDI SZÉKELY István (?, 1746. körül – Szepsi, 1800. dec. 23.) ref. esperes.
TORNAY János – festő, festménye 1837-ből a szádudvarnoki templomban.
TRSZTYANSZKY János, nemzetőr alhadnagy, 1848/49,
UJFALVI KATONA Imre (1572 Újfalu, Baranya m. – 1610. 10. 22. Bodrogkeresztúr) Rákóczi Zsigmond udvari papja. 1594-től 1596-ig Szepsiben rektor, majd 1603-tól 1606-ig u. o. ref. másodpap.
ÚSZ János, az utolsó szepsi nemes.
VÁCZI P. András, (1619 – 1680 után Szepsi).
"Ki választhatja szét,
Mit összefont az ég,
Szlovákot és magyart
Ki választhatja szét?
Jóban egyek vagyunk,
Közös minden bajunk,
Hazánk s királyunk egy
Egybehangzik jajunk."
(Jozef Miloslav Hurban: Piesne na teraz. Vieden, 1861.
Magyarul lásd A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből.
Válogatás hét évszázad írásaiból. Szerk. Kemény G. Gábor.
Bp. 1962. 495–496. [Fried István fordítása].
December elején, Mikulás napján, rendezték meg az idén a XII. Jánoki Nemzetközi Betlehemes Fesztivált.
Tiszteletre méltó az immár több éves igyekezet, hogy megőrizzék és ápolják a régi hagyományokat.
A rendezvény lelke és fáradhatatlan szervezője elsősorban Bankó Ibolya és a helyi önkormányzat.
Elmondhatjuk: az idén is jelesre vizsgáztak mind a résztvevők, mind pedig a szervezők.
Szepsiben a római katolikus templom mellett, a nyugati oldalon van egy ház. Most éppen új gazdára vár. A város eladásra hirdette meg. Nemrég még a Városi Rendőrség épülete volt, de a múltban volt ott sok minden más is. Ez az épület volt hajdanán a második parókia épülete, ahol segédlelkészek, káplánok laktak. Volt családi ház is. A 19. – 20. században egy nevezetes család tulajdona volt. A Bartalosoké. Valószínűleg itt született sok, Szepsi történetében nagy szerepet játszó személyiség. Pl. Bartalos Béla, a városrendező, helyi ügyvéd, akinek nagy része volt a város Fő utcájának fásításában és rendbetételében, és akiről a városban utcát is elneveztek. Testvére János Pál ugyancsak jogot végzet, míg viszont a harmadik testvér – a szülővárosában már-már elfelejtett nagy alakja a magyarságnak – főtisztelendő Bogyai (bogyay) Bartalos Gyula, római katolikus plébános, kanonok, hitoktató, történetíró és régész.
A költő, forradalmár, Petőfi Sándor 165 éve már, hogy nincs közöttünk.
A sors úgy hozta, hogy utolsó napjait egyik testvérvárosunkban, Székelykeresztúron
töltötte. Ott írta utolsó versét, egy körtefa alatt. Mára már az öreg körtefa is kiszáradt.
Petőfi versei máig hatnak és élnek. Emlékét méltó módon ünnepelték az idén
is a hálás székelyek. Mert nem felejtünk, mert Petőfi, és a hozzá hasonlók, tartanak
életben bennünket.